Az alapellátásban dolgozó szakemberek számára nehézséget jelent az orvos-, egészség- és neveléstudomány szakterületén folytonosan változó ismeretekkel, elméletekkel lépést tartani. Ezt a helyzetet nehezíti, hogy a pályán lévő orvosok, védőnők állandósult sémák alapján végzik munkájukat, valamint a graduális képzés is csak nehezen tudja beépíteni a képzési tematikákba ezeket a rendszeresen változó ismereteket, továbbá súlyos probléma a kompetenciahatárok tisztázatlansága. Nincsenek átgondoltan meghatározva sem az orvosok, sem a védőnők preventív és gondozási feladatai. Hiányzik a gyermekorvos és a védőnő preventív tevékenységének, a különböző minőségükben (házi gyermekorvos, iskolaorvos, területi védőnő, iskolavédőnő) végzett szűrővizsgálatoknak az összehangolása.

A kérdőíves felmérés során 551 kérdőív került feldolgozásra. A védőnői részről a visszaérkezési arány 97,6%, a házi-gyermekorvosi és a vegyes praxisú háziorvosok esetében a válaszadási ráta 60%.

A védőnők véleménye alapján a legnagyobb hangsúly a gondozásban a komplex szemléletre helyeződik, hiszen az egyéni fejlődési cél csak akkor érhető el, ha a védőnők családi szinten is megvizsgálják a fejlődéshez szükséges környezeti feltételeket (úgymint meleg családi légkör, biztonság és szeretet, megfelelő életkörülmények, táplálkozás).

A házi gyermekorvosok és vegyes praxisú háziorvosok fontosnak tartják azt, hogy a gyermekek testi és mentális fejlődése egyenletes és harmonikus legyen, illetve a nyelvfejlődés, intelligencia területét külön is kiemelték. Emellett a gyermek szomatikus fejlődése is előtérbe került, külön kiemelve a megfelelő testsúly fontosságát. Továbbá a gyermekek fejlődéséhez a szülőknek mielőbb meg kell tanítani a gyermekeknek a kereteket és korlátokat, ezzel is hozzájárulva a gyermekek optimális fejlődéséhez..

A tanulmány következtetése, hogy abban az esetben, amikor a védőnő több orvossal tart kapcsolatot és fordítva, az negatív hatással van az akadályozó tényezők felismerésére. Amennyiben több gondozottja/betege van a szakembereknek, az jelentős időhiányt eredményezve rontja a felkészültséget. Továbbá a rugalmas munkaidő beosztás az 1-6 év közötti gyermekeket gondozók esetében fokozza a problémaérzékenységet. Továbbképzések tekintetében az orvosok főként a szakmai folyóiratokból tájékozódnak az új irányelvekről, míg a védőnők a továbbképzéseken való részvételt részesítik előnyben.

A tanulmány letölthető a honlapról, mely összefoglalja a koragyermekkori optimális fejlődés azon területeit, melyekben a szakemberek hiányosságokat látnak, továbbá a vizsgálatban résztvevő orvosok és védőnők véleményét a kompetencia határok és a munkamegosztás tekintetében. Továbbá megfogalmazódnak, mind a szülők felé, mind az alapellátás szereplői felé, valamint más ágazatok ellátói felé szóló elvárások.