Az egészségfejlesztés fogalma és módszerei a gyermek-egészségügyi alapellátásban
A hatékony és minőségi gyermekkori prevenciós program az egészséges társadalom megalapozását jelenti. A gyermekek egészségfejlesztése folyamatosan változott és fejlődött az évek során, hiszen igazodott az új ismeretekhez, a módosuló társadalmi elvárásokhoz, valamint a szolgáltatások kivitelezésének változásaihoz. Hazánkban a „Közös kincsünk a gyermek” Nemzeti Csecsemő- és Gyermek-egészségügyi Programban, illetve a Semmelweis Terv Csecsemő- és Gyermekegészségügy fejlesztése c. fejezetében is kiemelték, hogy a hosszú távú célok megvalósításában az ellátórendszereknek és a szülőknek, illetve azok kölcsönösen erősítő együttműködésének egyaránt megvan a maga sajátos szerepe és felelőssége.
A fejezet célja, hogy összefoglalja a legfontosabb elméleti ismereteket, és a gyermek-alapellátásban alkalmazható egészségfejlesztési feladatokat. A gyakorlatban megvalósítható példákkal járul hozzá a jelenleg folyó preventív tevékenységekhez.
Az egészségügyi alapellátásban dolgozó szakemberek általános feladataik körében nemcsak segítik, hanem figyelemmel is kísérik az egészséget meghatározó tényezőket, ezek hatását, jelentőségét a gyermekekre, hiszen a kora gyermekkori életszakaszban (0-7 év) történtek jelentősen meghatározzák a gyermek későbbi életkilátásait, az iskolai sikerességet, a kamaszkori, kora felnőttkori beilleszkedés esélyeit és a felnőtté válás milyenségét és eredményességét.
A gyermek családbeli fejlődését befolyásolják a szülők (elsősorban az anya) gyermek-gondozásban és -nevelésben szerzett ismeretei, jártassága, készsége, személyisége és biztonságos magatartása, kiegyensúlyozottsága.
A gyermekek egészségfejlesztése optimális esetben akkor éri el célját, ha az újszülöttek jó életkilátással születnek, a gyermekek szomatikus és mentális fejlődése megfelelő, edzettségi-fizikai állapotuk jó, ismerik a korukra jellemző egészségügyi szokásokat, mozgásuk harmonikus, összerendezett, szívesen tartózkodnak, tevékenykednek a szabadban.
Az egészségfejlesztés egyszerre jelent gondoskodást, biztonságot, egészséges életkörülményeket és feltételeket, illetve életmódot és mindehhez való megfelelő hozzájutást, tudást.
A szülők támogatása a gyermekvállalásra készüléssel kezdődik, és a várandósság időszakával, majd az újszülött meleg, biztonságot adó fogadásával folytatódik.
Különösen jelentős az ismeretek átadása a szülőknek, hogy jobban tudják nevelni gyermekeiket, megfelelő körülményeket és feltételeket biztosítsanak a számukra. Ugyanakkor a készség- és attitűdformálás, valamint az érzelmi nevelés alapja és része a hatékony egészségfejlesztésnek. A szülőket ezen feladataik ellátásában – elsősorban a gyermek családban történő nevelésében – támogatják a szakemberek: az egészségügyi alapellátás területén dolgozó háziorvosok, házi gyermekorvosok és védőnők.
A fenti célok érdekében nyújtott minden segítség a gyermek egészségének fejlesztését szolgálja. Mivel a várandós pár segítségért, támogatásért az egészségügyi ellátórendszerhez fordul, befogadókészségük is nagyobb. Így ha a gyermek egészségfejlesztéséről beszélünk, akkor arra kell törekednünk, hogy új szemlélettel, közös gondolkozással és szakmai helyi összefogással érjük el a szülők partnerségét, segítsük őket vállalt feladatuk ellátásában megfelelő tájékoztatással és megerősítő, helyes támogatással, ezáltal pedig gyermekeik egészséges fejlődését.
