Az alapellátás preventív tevékenységének áttekintését, a szükséges feladatok megosztásának megfogalmazását többek között az is indokolja, hogy az egészségmegőrzéssel, a nők és gyermekek gondozásával, és a fejlődéssel kapcsolatos információk sokaságában nehéz eligazodni, ugyanakkor a családoknak hiteles forrásból származó tanácsokra és segítségre van szüksége. Különösen igaz ez azokra, akik élethelyzetüknél, iskolázottságuknál fogva ezekhez az információkhoz nehezebben jutnak hozzá.

Miközben az ellátásban és az ellátás szabályozásában sok a párhuzamosság, mégsem állapítható meg egyértelműen bizonyos feladatok ellátásában a felelősség. Ugyanez mondható el az egészségügyi alapellátás, a köznevelés, a családsegítés és a gyermekvédelem együttműködéséről is. A védőnői ellátást segítendő az utóbbi években számos protokoll és iránymutatás született, ellenben az orvosok számára nem állnak rendelkezésre hasonló, a prevenció gyakorlatát segítő irányelvek, és ezek hiányában a feladatok összehangolása nehéz.

A kora gyermekkori program az ellátási szükségletek és feladatmegosztás megfogalmazásával párhuzamosan áttekintette azokat a jogszabályokat és szakmai szabályozókat is, amelyek a családtervezésre, várandósgondozásra, csecsemő- és kisgyermekellátásra vonatkoznak, és számos szakmai és jogi szabályozást érintő javaslatot dolgozott ki.

Egy multidiszciplináris szakmai csoport (háziorvos, házi gyermekorvos, védőnő, gyermekvédelmi szakember, óvodapedagógus, kisgyermekgondozó, valamint a Házi Gyermekorvosok Egyesülete az Országos Gyermek-egészségügyi Intézet és az Országos Alapellátási Intézet képviselői) összehangolt műhelymunkája lehetővé tette a dokumentumok sokoldalú megtárgyalását.

Egybehangzó vélemény volt, hogy az egészségügyi ellátáson belüli és a szektorok közötti együttműködés legnagyobb akadálya a kölcsönös tájékoztatás hiánya vagy egyoldalú szabályozottsága. Ennek megvalósítása elengedhetetlen, az egymás számára nélkülözhetetlen adatok meghatározásával, a személyes és egészségügyi adatok védelmére vonatkozó szabályozások betartásával (esetleg indokolt módosításával), tekintettel a gondozott nők és gyermekek érdekeire.

Egyetértés volt abban is, hogy a gyermekkorúak szűrővizsgálatainak életkori kötelezettségét ki kell terjeszteni, figyelembe véve a projekt által fejlesztendő szűrővizsgálati módszertant, illetve hogy a gyermekintézményekbe való felvételnek legyen kritériuma az elvégzettszűrővizsgálatok és védőoltások igazolása, a gyermek biztonsága érdekében a krónikus betegségekről, gyógyszerszedésről, allergiás megbetegedésekről való tájékoztatás.

Megállapították továbbá, hogy az egészségügyi, köznevelési és szociális ellátórendszer közös érdeke és igénye a hátrányos helyzet, a pszichoszociális és egészségügyi veszélyeztetettség egységes definiálása és használata.

Kompetenciavizsgálattal kapcsolatos új dokumentumok

• Ellátási szükségletek a prekoncepcionális életkortól az iskoláskorig. Célszerű és hatékony feladatmegosztás a gyermek-egészségügyi alapellátásban.
• Egészségügyi ellátási szükséglet a napközbeni ellátás intézményeiben, valamint az óvodai nevelés során, különös tekintettel a hátrányos helyzetű gyermekekre. Orvos és védőnőfeladatai.
• A gyermekjóléti alapellátást és szakellátást biztosító intézmények és a gyermek-egészségügyi alapellátás kapcsolata.
• Jogi és szakmai szabályozást, fejlesztést igénylő javaslatok.