Az iskolába lépő, sajátos nevelési igényű gyermekek nagyjából egyharmada nem kapta meg korábban a számára szükséges ellátást, nagyrészt azért, mert nem tudjuk, mi történt vele az iskolába lépésig. Ezeknek a gyerekeknek a fejlődési elmaradása, zavara, netalán fogyatékossága valamilyen oknál fogva rejtve maradt a közoktatási, illetve a szociális rendszer előtt és az iskolai teljesítményzavarok megjelenése kapcsán válik nyilvánvalóvá, diagnosztizálhatóvá. Általános tapasztalat, hogy a szülők tájékozatlansága, a megfelelő ismeretanyagok hiánya ehhez nagyban hozzájárul. Tény az is, hogy minden orvosi vizsgálat egy szülői meghallgatással és kikérdezéssel kezdődik, amire nincs mindig kellő idő és nem terjed ki minden fontos részletre. A szülő kérdőív a szülőknek szánt tájékoztató anyagokkal együtt az említett problémákat szándékozik orvosolni.

Egy amerikai tanulmány is jól rámutat a szülői edukáció fontosságára, ahol a stratégia öt pillére közül ez az egyik. Amerikában a családmegerősítő törekvések a közpolitika részét képezik és öt fő védőtényezőn alapulnak, ezek: a szülői reziliencia, a szociális kapcsolatok, a szülőségről és a gyermeki fejlődésről való tudás, a szükséglet felmerülésekor időben nyújtott konkrét támogatás és a gyerekek szociális és emocionális kompetenciája (Strengthening Families, 2005).

 

A kérdőív kidolgozása
A projekt keretei között egy sokoldalú szakértői csoport alakult, ami a gyermekek fejlődését a szülők véleménye alapján vizsgáló kérdőívet állított össze. A szakértők által elkészített kérdéssor 15 életkorban vizsgálja a 0-7 éves gyermekek pszichomotoros fejlődését. Ennek tesztelése 1650 gyermek bevonásával történt. A pilot vizsgálat a nyelvi értelmezhetőséget értékelő kognitív interjúk előzték meg, a vizsgálatra speciálisan felkészített védőnők bevonásával.

A pilot vizsgálat a szakmai szabályokat követve az ország területi sajátosságait vette figyelembe, ami részben tükrözte a populációs, valamint a gazdasági-szociális szempontokat is. A szülői kérdőív a gyermekek pszichomotoros fejlődésére hatást gyakorló egészségügyi illetve szociális tényezők vizsgálatát célzó rizikó kérdőívvel egészül ki (várandósság, 1 hónapos, 1, 3, és 5 éves korban).

A szülői kérdőív hatékonyságát, a szülői edukáció elősegítését szolgálják az adott életkorokhoz kapcsolódó szülői tájékoztatók, valamint a szakemberek számára készült, kapcsolódó módszertani anyagok.

 

A kérdőív tesztelésének menete
A védőnő a családlátogatás során minden esetben tájékoztatta a szülőt az átlagos pszichomotoros fejlődési szintről, ami gyermeke életkorára jellemző, majd átadta a szülői kérdőívet és a szülő a következő 3-7 napban annak kérdései szerint megfigyelte gyermeke mozgását, viselkedését, környezetéhez való viszonyát. Következő lépésként megtörtént a gyermek életkorának megfelelő védőnői vizsgálat.

Az orvosi vizsgálatra ezt követően, a szülői kérdőív és a védőnői vizsgálat eredményének ismerete nélkül került sor. A vizsgálat eredménye (szükségesnek ítélt ismételt gyermekgyógyászati, illetve egyéb szakorvosi vizsgálat javaslatát) és a további vizsgálat rövid indoklása egy erre a célra kialakított vizsgálati lapon került rögzítésre.

 

Eddigi eredmények
A pilot vizsgálatok lezárását követően a fent említett eljárás során keletkezett adatok összevetésére és kiértékelésére került sor. Megállapítást nyert, hogy az orvosok legnagyobb arányban azokat a gyermekeket küldték további vizsgálatokra, ahol a kérdőív alapján is gyanú merült fel a gyermek fejlődésével kapcsolatban. A kérdőív kérdései kellően érzékenynek bizonyultak, már egy alacsonyabb pontszám felett is részletesebb és gyakoribb orvosi vizsgálat javasolt.

Jelenleg a korai életszakaszban kiszűrt gyermekek aránya 5% alatt van. A szülői kérdőív segítségével ez az arány 7,33%-ot mutatott. Hosszú távon nem is ez a néhány%-os növekedés a legfontosabb, hanem hogy hamarabb, a korai intervenció szempontjából hatékonyabb életkorban történhet meg a felismerés, az intervencióra szoruló gyermek kiszűrése. Hangsúlyozzuk, hogy a nagyobb arányban és főként korábban kiszűrt gyermekek optimális ellátása érdekében fonts célkitűzés kell legyen a korai intervencióért felelős intézményrendszer korszerűítése, kapacitásának bővítése, a rászoruló gyermekek eljuttatása a megfelelő fejlesztő szakemberekhez. Ehhez a jelenleg kevéssé hatékonyan működő „Gyerekút” optimalizálására is szükség van.

A pilot programban részt vevő orvosok és védőnők visszajelzései alapján a kérdőívet valamennyi szülő kellően részletesnek és érthetőnek találta (néhány esetben kellett csak védőnői segítség a kitöltéshez), illetve segített nekik megismerni a saját gyermekük fejlődési szintjét. A kapcsolódó tájékoztatókat informatívnak, egyértelműnek találták, sokszor hiányt pótló kiadványként írták le.

Az eredmények alapján dolgozzuk ki azt a szűrési módszertant, amelyet 2014-ben a projekt keretében megvalósuló képzések során átadunk a védőnőknek, házi gyermekorvosoknak, illetve a vegyes praxisú háziorvosoknak.

Videó >>